...::: BAKONYBÉL

Településünk a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet szívében, a Kőris-hegy (709 m) lábánál fekszik. Zirctől északnyugati irányban található, 18 km távolságban. A földtörténet ősi nyomaitól kezdve, a betyárvilág legendáin át, a falusi élet feledésbe merülő hagyományain és tevékenységein keresztül a mai Bakony számos értéket tartogat a Bakonybélbe látogató számára. A környező hegyek barlangjai, a természet értékeit bemutató turistautak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé váljon településünk, melyhez mindemellett közel ezer éves vallási emlékek kötődnek.

 

 

A hagyomány úgy tartja, hogy a Bakonybél környéki erdők rengetegében húzódtak meg a kereszténység felvétele idején a régi vallásukat megőrző magyarok és az itt lévő sziklákat használták áldozóhelyül (Oltár-kő, Fehér-kő, Hegyes-kő). Szent István király idejében épült a bencések első kolostora is, itt élt 1023 és 1030 között Szent Gellért püspök, aki a hagyomány szerint a világtól elvonultan – a mai Borostyán-kút-nál (Szentkút) – egy remetebarlangban írta műveit.
A falu az évszázadok alatt többször leégett, a török korban teljesen lakatlanná vált. A ma látható monostor 1759-ben épült, parkja szép arborétum, természetvédelmi terület. A XIX. század elején főiskola működött Bakonybélben, melynek vezetője Guzmits Izidor író, apát volt. Olyan személyek tanultak itt, mint Rómer Flóris tudós, író, régész és Rónay Jácint természettudós.
A településen több múzeum is működik. A Bakonyi Erdők Háza képet nyújt a Magas-Bakony növény- és állatvilágáról. A bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum pár éve nyitotta meg újra kapuit két kiemelt műemlékké nyilvánított házban. Az épületekben berendezett tárlat bemutatja a vidék szellemi kultúráját, s azoknak az életét, akik a Bakonyban laktak évszázadokon át.
Bakonybél környékének idegenforgalmi látványosságai közé tartozik a Pénzlyuk-barlang, a Tarkő-lik, az Odvaskő-barlang, a Pörgöl-barlang, amelyekhez több jelzett erdei turistaösvény is indul a faluból.
A vadászat kedvelőinek kiváló lehetőséget a nyújt a környék gazdag vadállománya. Lehetőség van sétakocsikázásra, lovaglásra és a közelben több horgásztó is működik.

 

Látnivalók

Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tájház

A tájház a jellegzetes bakonyi háztípust képviseli, melyet már egy 1857-ben készült térkép jelöl. A két épületet, amelyeknek utcai homlokzatát barokkosan ívelt kapu köti össze, a Hasprai család építette a 19. században.
A házban berendezett kiállítás bemutatja a környék szellemi múltját, valamint az itt élt és dolgozott emberek mindennapi életét. A tájház időszaki kiállításoknak is helyt ad. A múzeum megtalálható a Fő utcán a templomtól kb. 100 m-re.

 

Bakonyi Erdők Háza

A Magas-Bakony természeti értékeit, az erdőgazdálkodás eszközeit és szempontjait ismerhetjük meg a Bakonyi Erdők Házában (Bakonybél, Szent Gellért tér 9.).
A bakonybéli apátság hajdani gazdasági épületegyüttesének korszerű felújítása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az egykori magtárban természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt lehessen kialakítani.
A gyűjtemény földszinti terme magát a természetet mutatja be: a hegység földtörténeti múltját, főbb kőzeteit, ásványait, érdekes földtani jelenségeit és védett növényeit. Megismerkedhetünk az erdőrendező mérnök egykori mérő, térképező eszközeivel és munkájával.
Az emeleti terem a természetben élő, dolgozó, annak javait hasznosító erdész, vadász és faműves emberek tevékenységével ismertet meg. Egy hangulatos diorámában láthatjuk a Bakony vadon élőállatait, s Dani Pál naiv festő képein a bakonyi erdő vadregényes világát. Az erdőgondnoki szobának berendezett kiállító sarok az egykori selmecbányai erdőmérnök képzésnek és Dobó Jenő farkasgyepüi erdőgondnok életművének állít emléket.

 

Szent Mauríciusz Monostor

Bakonybél első temploma államalapító Szent István király idejében épült, aki – a hagyomány szerint – a Bakony erdeiben megbúvó, régi vallását megőrző magyarság megtérítésére bencés szerzeteseket hívott az országba, s itt, a Bakony belében térítő központot létesített. A templom az évszázadok viharaiban többször leégett, a mai monostor 1759-ben épült.
A barokk templomba lépve a belső tér nyugalma, harmóniája ragadja meg a látogatót. Tekintetünket a hatalmas főoltár vonzza magához, amelynek kékes- vöröses színárnyalatai és az aranyozás uralják a templom egész terét, a mellékoltárok és a szószék építményeit is. A templom és amonostor arborétuma az év minden szakában látogatható.

 

Borostyán Kút – Szentkút

A templomtól a Petőfi utcán végig haladva, 1,5 km séta után érünk a Borostyán-kút forráshoz, és a mesterséges tó partján álló Szent-kút kápolnához.
„Alig lehet helyet képzelni, mely ájtatos fohászokra jobban buzdítana, mint a Szent Kútnak környéke, hol a patakocska szünet nélküli moraja Isten szellemétől átlengedett ezeréves bükkös lombjainak suttogásával olvad össze.” (Rómer Flóris, 1860.)
Évszázadok óta legendák és népszokások fűződnek e helyhez, mely feltehetően a pogány honfoglalóink számára is áldozó hely volt. 1015 körül érkezett ide Gizella királyné rokona, a később szentté avatott Günther bencés szerzetes, a monostoralapító, hogy elmélkedő remeteéletet éljen a Borostyánkőnek nevezett hegy tövében. Bél Mátyás a 17. század elején a Veszprém vármegye leírása című munkájában írja:
„…Hegyes-kő felé pedig az ott emelkedő hegyek lábánál van egy szépen fölemelkedő, határkő módjára magasló szikla, amely azonban erős fákkal benőtt (neve: Borostyánkő). Annak csúcsán épített egykor a dicsőségesen mennybe ment Boldogságos Szűz Mária tiszteletére remeteséget Szent István rokona, Szent Günther és ott élt jámborul, s amint híre járt, ott is halt meg.”
Más források Szent Gellért sziklájának nevezik. Hiteles történelmi adat, hogy Szent Gellért, miután Imre herceg nevelését befejezte, a Bakony csendjébe vonult vissza, s itt élte remete életét 1023-1030 között. Szent Günther és Szent Gellért emléke elevenen élt az évszázadok során.

   
 
 
 
   

Vissza a Bakonybél-Somhegy Vendégház honlapjára » » »